2014. március 29., szombat

Chapter 6.

Jasmine Wright

Amilyen gyorsan csak tudtam, ellöktem magamtól a vággyal teli fiút. Nehezemre esett, hisz még bennem voltak az érzelmek. Emlékeztem, régen mennyire is szerettem, de egyben arra is, hogy milyen fájdalmakat okozott a mai estén. Az, hogy összejött a legjobb barátnőmmel, csak még nagyobb löketet adott ahhoz, hogy megmutassam neki, mit veszített. Úgy látszik, rájött. Azonban én is rájöttem valamire. Nincs szükségem Drew-ra, bármennyi ideig is voltunk együtt, most úgy érzem, nem érdemel meg. Ha képes volt összejönni mással, miközben velem is együtt volt, mondhatni megcsalt, akkor fogadja el, hogy nálam már nincs esélye! Nem is lesz már. Talán csak a mai estén, talán soha többé.. 
- Te mit gondolsz?! Rá van írva az ajkaimra, hogy csókolj meg? - akadtam ki, miközben folyamatosan toltam el magamtól a fiút. 
- Rá kéne - mosolyodott el, majd közelebb húzott magához.
- Drew, hagyj békén!! - toltam el magamtól újra. 
- Mikor fogsz már megbocsájtani? 
- Öhm, had gondolkozzak.. - tettettem gondolkodást - SOHA!
- Majd meglátjuk - kacsintott, majd a DJ pult felé kezdett sétálni. 
- Mire készülsz? - rohantam utána. 
- Mindig tartogatok meglepetéseket!! 
Nem is mondott mást, ott hagyott. Legközelebb a DJ pult mögött láttam, amint Josh-sal beszélget, végül Josh rám nézett. Elég értetlenül nézett, majd legyintett, amolyan 'mindjárt meglátod' stílusban. Megvontam a vállam, majd a bár felé vettem az irányt. Felültem a bárszékre, majd a félmeztelen srácra pillantottam, aki pont akkor ért elém. 
- Nagyon dögös voltál a színpadon - mosolyodott el. 
- Köszönöm - tűrtem a fülem mögé egy kósza tincsemet. 
- Mit adhatok? 
- Egy Blue Hawaiian-t szeretnék! 
- Máris hozom. 
Percekkel később letette elém az italt, én pedig inni kezdtem. Mindig is szerettem ezt a koktélt. Egyszerre érzem az ananászlevet, a kókuszlikőrt és a fehér rumot. Emellett még hideg is, és a koktélcseresznye is finom, amivel legtöbbször díszítik. A zene elhalkult, nekem pedig reflexszerűen ugrott a DJ pultra a tekintetem. Mögötte Drew állt, kezében egy mikrofonnal. Szemével engem keresett, ugyanis amikor rám nézett, kezével intett, hogy menjek fel. Fejemmel nemet intettem, és felmutattam a kezemben lévő italt. Drew Josh-ra nézett, majd mondott valamit neki. 
- Menj fel, addig úgysem hagy békén - suhant el előttem ugyanaz a srác, aki az italomat készítette. 
Gyorsan kiittam poharam tartalmát, majd a pult szélébe kapaszkodva lemásztam a székről. A szokásos úton indultam el a DJ pult mögé, előtte azonban beugrottam az öltözőbe. A szekrényt kinyitottam, majd a telefonomat megnézve elkerekedtek a szemeim. 106 értesítés Facebook-on, 25 barátnak jelölés, és 13 üzenet. Emellett még 5 SMS és 12 nem fogadott hívás. Nem törődtem vele, visszacsúsztattam a telefonomat a táskámba, és most már meg sem álltam eredeti célomig. Ott aztán Drew a kezembe nyomott egy mikrofont, majd elindított egy zenét. Justin Bieber - Just Like Them. Nem tudtam, miért ezt tette be, de percekkel később, mikor énekelni kezdte a számot, minden világossá vált. Sokszor nagyokat néztem rajta, mikor olyan mondatokat énekelt, amik egyáltalán nem igazak - Tudom, hogy nehéz az igaz szerelem. De neked igazi kell, az én szerelmem. Soha nem foglak cserbenhagyni. Aztán folytatta, de ezen már nem csak néztem, hanem egyenesen belenevettem a mikrofonba - Baby, nem érted ezt a szerelmet. Azt hittem, nem mond majd több hülyeséget, de ekkor jött a legutolsó mondata, belőlem pedig kitört a nevetés - Tudod, hogy szeretlek csajszi, szóval mond mire vársz. Velem együtt többen is nevetésben törtek ki, Em pedig sírni kezdett. A mai estén most először megsajnáltam. Figyeltem Drew-t, ahogy a mikrofonját visszaadja Josh-nak, majd tesz felém két lépést. 
- Megbocsájtasz? - kérdezte mosolyogva. 
- Soha! - vágtam rá ugyan úgy, mint percekkel, talán órákkal ezelőtt. Újabb zene indult, ezennel is felismertem a zenét, ami nem más volt, mint a Never Say Never Justin Bieber-től és Jaden Smith-től. - Ne kezdj el énekelni! - szakítottam félbe - Pontosan tudom, hogy mikor kell azt mondanom, hogy soha. Ez pedig az az alkalom. Sajnálom.. vagyis.. Nem, egyáltalán nem sajnálom. 
Győzelemittas mosollyal az arcomon lépkedtem le az emelvényről, ám mielőtt véglegesen eltűntem volna, még utoljára visszafordultam. Josh letette a mikrofonját, majd felém sietett. Mielőtt utolért volna, gyorsan kiléptem a kis folyosóra, ami most az öltözőkhöz vezetett. Josh hamarosan kicsapta a folyosóra vezető ajtót, majd mosolyogva felém lépkedett. Előttem állt meg, majd kezével közelebb húzott magához. Az ölelés közben a fülemhez hajolt és halkan belesuttogott. Mondjuk, hogyan máshogyan lehet suttogni? Mindegy..
- Ügyes voltál. Épp ezért, és azért, mert ilyen szexi vagy, megtarthatod a ruhát. 
- Komolyan? - néztem rá mosolyogva. 
- Igen - bólogatott, majd még egyszer szorosan magához ölelt. 
Amíg ő visszasétált a helyére, én végig azon gondolkoztam, hogy vajon jól döntöttem-e. Hisz szeretem Drew-t, és ő is szeret engem, persze csak a mai, szexi énemet. De ha már egyszer megcsalt, megcsalna többször is, én pedig mindig összetörnék. Így végül is arra jutottam, valóban nincs szükségem Drew-ra, biztos akad majd olyan fiú, aki azért szeret, aki vagyok és sosem csalna meg.. Az öltözőbe érve gyorsan kipakoltam a szekrényem, majd átöltöztem. Visszavettem a ruhámat, a cipőmet, majd elraktam egy szatyorba a fekete bőrszerkót. A csizmát nem tettem el, úgy gondolom, elég cipőm van otthon, nincs szükségem még egyre. A szatyrot betettem a szekrénybe, majd a táskámat a kezembe véve kezdtem el keresni a telefonomat. Miután megtaláltam, gyorsan megnyitottam az üzeneteimet. 3 SMS anyától, hogy hol vagyok, még egy tőle, amiben azt írja, hogy elment lefeküdni, ha hazaérek legyek csendben, 1 pedig Emilie-től. Gyorsan megnyitottam, majd olvasni kezdtem a két szóból álló üzenetet : 'Mocskos kurva!' Ennyit írt, semmi nem volt ott, csupán ez a két szó, illetve egy felkiáltójel. Nevetve temettem a táskám aljára a telefonomat, majd bezártam a szekrényt. Kislisszoltam az öltözőből, majd a tánctér közepébe siettem, vagyis a bárhoz. Felültem egy bárszékre, majd a táskámat a bárpultra helyeztem. 
- Mit adhatok? - jelent meg előttem mosolyogva ugyanaz a srác. 
- A nevedet és egy Pink Lemonade koktélt - mosolyogtam.
- Jake. Te pedig Jasmine - mosolygott vissza rám.
- Neked csak Jaymi. 
- És Jaymi, hogy-hogy alkohol nélküli italt? - kérdezte, miközben összekeverte az alapanyagokat. 
Megvontam a vállam. Magam sem tudtam a választ. Mikor megkaptam a koktélomat, lassan iszogatni kezdtem. Jól éreztem magam, Jake-kel is elbeszélgettem, amikor valaki lehuppant mellém. Oldalra sem kellett pillantanom, szőke tincseiből tudtam következtetni. Mintha semmi sem történt volna, tovább ittam az italomat, közben pedig mosolyogva beszélgettem Jake-kel.
- Mi van, máris megcsalod a barátodat? - kérdezte idegesen Emilie.
- Drew már nem a barátom! Ha jól tudom, most veled jár - válaszoltam a szemébe nézve.
- Hát nem.. - halkult el a hangja - Téged szeret..
- Hiába - vontam meg a vállam nevetve - Mit kérsz?
- Valami erőset - nézett rám, arcán most először látszott egy kisebb mosoly.
- Jake! - szóltam, mert időközben elment - Egy Betsy Ross koktélt.
Jake bólintott egyet, én pedig Emilie-hez fordultam, aki éppen beszédre nyitotta a száját.
- Figyelj, Jaymi, én sajnálom! - kezdett bele - Hülye voltam, nem is tudom, mi tetszett nekem Drew-ba, hisz neki te tetszel.. Ezt elfogadom, és tudom, hogy nem rajtam múlik, de jöjjetek össze megint. Már olyan régóta együtt voltatok, kár lenne elbaszni ezt a kapcsolatot miattam. Egy hülye liba miatt. Ne haragudj az SMS miatt, de amikor megláttam, hogy megcsókolt, nem voltam képes a szemedbe mondani.. Igazából nem is vagy az, csak felidegesített, hogy miközben te táncoltál, végig téged nézett és olyanokat mondott hangosan, hogy 'de szexi' meg 'visszaszerezlek csajszi'. És ezt végig úgy tette, hogy ott álltam mellette, fél kezével pedig átölelt. És, amikor megindult a színpad felé, én már tudtam, hogy ennyi volt, nekünk már nincs jövőnk. Nem is tudom, mi tetszett bennem Drew-nak. Hisz ugyanolyan vagyok, mint te, kevesebb tetoválással, és szőkén. De ahogy ma láttam, nem én tetszettem neki, hisz én sokkal visszafogottabb vagyok, és neki ma a szexi Jaymi-re állt fel a cerka - nevetett - Szóval, a lényeg, hogy ne haragudj Jasmine, én ezt az egészet nem akartam.. Ne haragudj..
Bólintottam egyet, hisz nekem ez sok volt egyszerre. Fel kellett dolgoznom, miket mondott, hiába volt minden igaz. Em tényleg sokkal visszafogottabb, mint én. Nincs annyi tetoválása, csupán a derekán és a csuklóján található egy-egy. Haja szőke, míg az enyém fekete és barna keveréke. Az enyém egyenes, az övé legtöbbször göndören omlik a vállára. Teljesen különbözünk. Idő közben Emilie itala is megérkezett, így ő elkezdett inni, én pedig Jake-hez fordultam.
- Én szerintem hazamegyek - mondtam, majd lemásztam a székről.
Megöleltem Emilie-t, adtam egy puszit Jake-nek, majd a DJ pult felé vettem az irányt. Mikor felértem, nyomtam egy puszit Josh arcára, megöleltem, majd siettem a szekrényhez. Kivettem belőle a cuccaim, majd újra Josh-hoz siettem. Visszaadtam neki a kulcsot, majd a kijárat felé vettem az irányt. A folyosón páran voltak csak, volt aki kifelé, de legtöbben befelé sétáltak. Az ajtók csukva voltak, ám szerencsém volt, ugyanis az egyik ajtó tárva nyitva volt, így megtudtam, mi van a szobában. Egy ágy és egy kis éjjeliszekrény, rajta kis, ezüst tasakokkal. Nevetve kiléptem a hűvös levegőbe, majd gyalog indultam haza. Gyorsan hazaértem, így halkan benyitottam a házba, nehogy anya felkeljen. Becsuktam magam után az ajtót, kulcsra zártam, majd felsiettem az emeletre. A fürdőbe rontottam, majd gyorsan lefürödtem. Felvettem a pizsimet, és a ruháimat a kezembe véve sétáltam át a szobámba. Ott belebújtam a mamuszomba, majd a köntösömet is felvettem. Csendben sétáltam le a konyhába, majd a szekrényből kivettem egy poharat. Töltöttem bele vizet, majd fájdalomcsillapító után kezdtem keresni. Mikor megtaláltam, kezemben a két tárggyal visszamentem a szobámba. Nem nagy dolog, a falak csíkosak, az ágyam felett pedig több kép Cara Delevingne-ról. A kép mellett egy nagyobb tükör, előtte pedig egy szék. Az ágyammal szemben, a falon van a tv-m, alatta az íróasztalom. Az ágyam mellett egy éjjeliszekrény kap helyet. Letettem az éjjeliszekrényre a poharat és a fájdalomcsillapítót, majd a mamuszomat és a köntösömet levéve bedőltem az ágyamba. Fejemet a párnára hajtottam, úgy kezdtem halkan dúdolni a Little Things-t. Szememet behunytam, így hamar elnyomott az álom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése