Chapter 3.

Jasmine Wright

Mint minden nap, ma is a közeli klubban töltöttem az estémet, a barátnőimmel és a barátommal Drew-val. Mikor elindultam otthonról, még fogalmam sem volt, hogy ez a buli mindent megváltoztat az életemben. Buli előtt elköszöntem Sam-től, akivel addig beszéltem, majd a fiókomból kivettem egy dobozt. Felnyitottam a fedelét, majd töltöttem magamnak egy cigit, mivel tegnap óta nem volt esélyem venni magamnak. Miután kész lettem, az öngyújtómat a kezembe véve kisétáltam az erkélyre, majd a számba vettem a cigimet. Meggyújtottam, az öngyújtómat pedig az erkély korlátjára raktam. Mélyeket szívtam a káros anyagból, miközben az utcán elsuhanó autókat néztem. A fények bevilágították az egész utat, mégis sok autós úgy gondolta, hogy neki ez sem elég biztonságos, így a megengedett sebesség alatti értékkel haladtak. Nem értem, hogy mit kell így félni.. Az utak nem csúsznak, a lámpák égnek, így az utak világosak. Így nem értem, miért haladnak lassan, mikor a táblák látszódnak, így láthatják, mennyi a megengedett sebesség. Ilyen, és ehhez hasonló értelmes dolgokon agyaltam, mígnem elszívtam a teljes szál cigimet. Gyorsan elnyomtam a szálat a korláton, majd a szobámba siettem. Az asztalomon lévő dobozd visszazártam, majd a fiókom aljára mélyesztettem. A szekrényemhez léptem, majd gyorsan kikaptam belőle egyik fekete ruhámat. Hozzá még egy fekete magassarkút és egy fekete, szegecses táskát választottam. A fürdőbe futottam, ahol gyorsan letusoltam, majd a tükör elé állva kezdtem el sminkelni. Miután készen lettem szürke árnyalatú sminkemmel, visszasiettem a szobámba, ahol gyorsan felöltöztem, majd utoljára megnéztem magam a tükörben. Megigazítottam magamon a ruhámat, majd a táskámat a kezembe véve pakoltam bele a fontosabb dolgokat, mint telefon, pénztárca, kulcs, rágó és egy kis üveg víz. Mivel majdnem minden nap járok bulizni, így már megtanultam, mit tegyek a táskámba, ami biztosan kelleni fog. Gyorsan kirohantam a szobámból, majd a nappalin keresztülvágtam.
- Elmentem, ne várjatok meg!
Azzal ki is rohantam a házból és egyenesen a sarki kisbolt felé vettem az irányt. Szinte azonnal a pénztárhoz léptem, majd kértem magamnak 2 doboz cigit. Gyorsan kifizettem, majd ki is sétáltam a boltból. Az utcán már hallottam a közeli disco zenéjét, így azonnal arra vettem az irányt. Mikor a szórakozóhely elé értem, megcsörrent a telefonom, így kevés időmet azzal kerestem, hogy táskámban kutakodtam. Mikor kezembe került a telefonom, gyorsan felvettem, majd mint a villám, elhadartam Drew-nak, hol is vagyok.
- Rendben, két perc és mi is ott leszünk - mondta gyorsan, majd le is tette.
Értetlenül néztem, mit is jelent a többes szám, de rá kellett jönnöm, hogy bármennyire is gondolkozom, nem fogok rájönni, ki jön Drew-val. Összetörne a szívem, ha egy másik lánnyal látnám. Szemembe könny szökött, mikor láttam, hogy Drew mellett egy lány viháncolt, ám abban a pillanatban megkönnyebbültem, amikor az utcai lámpák világításában megláttam, ki van mellette. A legjobb barátnőm, Emilie volt az. Megnyugodtam, mert tudom, hogy ő sosem venné el tőlem a barátomat, hisz tudja, mennyire fontos nekem. Szőke haja most göndören a vállára omlott, fekete ruhája, mintha rá öntötték volna. Mell résznél apró flitterek voltak rajta néhány helyen, szoknyarésze elől rövidebb volt, míg hátulját néha meg kellett emelnie, nehogy rálépjen. Lábára egy fekete magassarkút húzott, és mondhatom, hogy sokkal magasabb volt az enyémnél is. Csodáltam, hogy nem bukik benne orra. De várjuk meg az este végét, hisz még bármi történhet.. Mikor mellém értek, barátnőm gyorsan megölelt, majd a kidobóemberhez lépett. Mivel sokszor szoktunk itt bulizni, őt is puszival üdvözölte, majd bementünk a szórakozóhely belsejébe. Még csak most kezdődik az igazi szórakozás. Gyorsan barátnőm után indultam, utánam pedig Drew jött, így történhetett meg az, hogy mire beértünk a klubba, keze már nem a derekamon, hanem fenekemen pihent. Én pedig nem löktem le, hisz a barátom, és kimondottan jól esett, hogy velem van. Nagy kő esett le a szívemről, mikor nem egy idegen lánnyal jött, így most azt is megengedtem neki, hogy keze fenekemen simítson végig.
- Jól áll ez a ruha - suttogta a fülembe, mire összerezzentem.
Nem ijedtem meg tőle, szó sincs róla, csak azt hittem, hogy még jóval mögöttem van, így arra sem gondoltam, hogy közben hozzám hajol. Elfordítottam fejemet, majd gyors az arcára nyomtam egy puszit. Ő csak mosolygott, majd óvatosan tolni kezdett a folyosón a szórakozóhely belsejébe.
A szórakozóhely maga úgy néz ki, hogy az ajtó előtt áll egy hatalmas sor, arra várva, hogy beengedjék őket. Akik már sokszor jártak itt, mondhatni VIP-sek, azok csak lepacsiznak az éppen kint álló sráccal és mehetnek is. Egy vas ajtón kell bemenni, majd pár lépcsőfokot le kell sétálni, míg elérsz egy kis folyosóra. A folyosóról jobbra és balra is nyílik 3-3 ajtó, igazából fogalmam sincsen mi, még egyszer sem jártam egyik szobában sem. Ha a folyosón végigmegyünk, újabb vas ajtó, ami mögött már ott van az igazi esti élet. Pár lépcsőt ismét le kell sétálni, és elénk tárul a táncparkett. Sötét van, csupán csak a discogömb fényei töltik be a termet valamiféle fénnyel. A táncparkett mellett 2 ajtó nyílik, amin ha bemegyünk, ismét egy kis folyosóra érünk, ha azon végigmegyünk, akkor pedig egyik irányba a mosdót találjuk, a másik ajtó pedig az erkélyre vezet, ahova a legtöbben nem a friss levegőért járnak. Inkább csak hogy el tudjanak szívni egy szál cigit, ami a klubban tilos. A táncparkett közepén egy nagy bár, tele itallal és szexi pasikkal, akik félmeztelenül veszik fel a rendelésedet. Persze, a fiúk örömére vannak lányok is, kik apró miniszoknyába, 10 centis magassarkúba és bikini felsőbe illegetik magukat. És hogy a buli csak jobb legyen, van egy hatalmas DJ pult, ahol naponta új zenéket kevernek, a szórakozó fiatalok örömére. Ha ez még nem lenne elég, a táncparkett két oldalán, pontosan a DJ pult előtt két vas cső, amin folyamatosan lányok táncolnak, csak hogy szórakoztassák a fiúkat.
Ahogy Drew kitárta előttem a nagy vas ajtót, barátnőm rögtön kezemet megragadva kezdett el húzni le a lépcsőn, egyenesen a táncolók közé. Rázta magát, én pedig egy apró pillanatra felpillantottam a DJ pult mögött lévő, mosolygó srácra. A kedvenc DJ-m. Mindig nála szórakozok a legjobban, ő keveri a legjobb zenéket, ami most sincs másképp. Mikor beléptem, a kedvenc zeném üvöltött, ami nem más, mint a One Republic - Counting Stars. Csak persze a remix változata. Josh - a DJ - mindig ezzel kezdi az estét, hisz tudja, hogy ezt mindenki imádja. Levettem róla a szemem, majd az előttem táncoló barátnőmre néztem. Testét ütemesen mozgatta a zenére, így én is azonnal táncolni kezdtem. A számnak már majdnem vége volt, mikor valaki hátulról átölelte a derekamat. Hátra sem kellett néznem, már az illatából tudtam, hogy Drew az. Megfordultam karjaiban, így szinte azonnal találkozott tekintetem gyönyörű, gesztenyebarna szemeivel. Közel hajoltam hozzá, majd mikor már megcsókoltam, elhajolt. Értetlenül néztem rá, majd hagytam, hogy a fülemhez hajoljon és belesuttogjon.
- Hozok inni, kérsz valamit? - kérdezte, mikor a zene lehalkult egy pillanatra.
- Nem, köszi, majd később - mondom normálisan, de legbelül nem értem, miért nem engedte, hogy megcsókoljam.
Drew még barátnőmet is megkérdezte, hogy kér-e valamit, ő azonban igennel válaszolt, így ketten indultak meg a bárpult felé. Szememmel a tömeget pásztáztam, hátha találok egy ismerős arcot, de sajnos csalódnom kellett. Nem sokat táncoltam egyedül, ugyanis percekkel később egy srác rám mosolygott, majd elém lépett.
- Csak nem egyedül? - kérdezte szemtelenül szép mosollyal.
Végignéztem rajta. Haja fel volt zselézve, látszott rajta, hogy sokat foglalkozott vele. Barna szeme gyönyörűen csillogott, míg arcán egy nagy mosoly volt észrevehető. Egyszerű fekete pólót viselt farmerral, illetve fekete cipővel. Nagyon jól nézett ki, de nekem barátom van, és nem tehetem meg vele azt, hogy megcsalom. Még akkor sem, ha ez a srác ilyen jól néz ki..
- Mi a neved? - kérdezte közelebb lépve.
- Jasmine - válaszoltam mosolyogva, hisz nem lehet nem mosolyogni egy ilyen srácra.
- Nicolas - nyújtotta a kezét, amit én el is fogadtam. Érintésétől kirázott a hideg - Táncolunk?
- Nekem barátom van - nyögtem ki az egyetlen olyan dolgot, ami most eszembe jutott.
- Csak egy tánc, semmi több - mondta, hangjában van egy kis szomorúság.
- Rendben - bólintottam végül.
Közel húzott magához, testünk egy ütemre kezdett mozogni, ami mosolyt csalt az arcomra. Mikor váltott a zene, nem mozdultunk, ugyanúgy néztünk egymás szemeibe, mint akkor, amikor először leszólított. Valami megfogott ebbe a srácba, de magam sem tudom, mi. Hisz nekem ott van Drew, aki jelenleg a legjobb barátnőmmel iszik, engem egyedül hagyva. De nem baj, nekem itt van Nicolas. Mosolyogva néztük még mindig egymást, amikor hirtelen eltávolodott tőlem. Ijedten néztem Drew-ra, aki ugyancsak idegesen méregette az előbb engem ölelő srácot.
- Nicolas, ő itt a barátom, Drew. Drew, ő itt egy régi ismerősöm, Nicolas - hazudtam, ráadásképpen még Nicolas-ra is rákacsintottam, hogy értse.
Ő pedig értette. Szerencsére. Drew féltékeny típus, így nem akartam, hogy a szórakozóhely kellős közepén elkezdjen verekedni.
- Csak barátok? - kérdezte végül Drew, rám pillantva.
Mikor bólintottam, Nicolas-ra nézett, aki ugyancsak bólintott, ezzel megnyugtatva Drew-t. Gyorsan újra felnéztem Josh-ra, aki értetlenül nézett az előttem álló két srácra. Csak legyintettem egyet, majd küldtem felé egy mosolyt, mire azonnal elmosolyodott és tovább foglalkozott a zenével. Gyorsan visszafordultam barátom felé, nehogy ebből is balhét csináljon, majd Nicolas-ra néztem. Még mielőtt megszólalhattam volna, Drew a kezemnél fogva húzott el onnan, egyenesen a bárhoz. Mivel elég szomjas voltam már, ezért gyorsan kértem valami erőset, amit percekkel később meg is kaptam. Gyorsan lehúztam, majd köhögni kezdtem, mikor az alkohol marni kezdte a torkomat. Kértem még egy ugyan ilyen italt, majd mikor megkaptam, Drew-ra néztem, aki ujjait tördelte. Mikor rám nézett, megfogta a kezem és a szemembe nézett.
- Beszélnünk kell - suttogta, de mivel a zene épp lehalkult, hallottam minden szavát.
Csak bólintottam, majd mindketten az erkély felé vettük az irányt. Drew az egyik ajtón ment be, én pedig a másikon, így volt alkalmam gondolkozni. Mit szeretne tőlem? Semmi olyan dolog nem jutott eszembe, ami miatt ilyen komolynak kellett volna lennie, de kezdtem ideges lenni, így táskámból előkotortam az egyik doboz cigimet, majd egy szálat kihúzva belőle vettem azt a számba. Meggyújtottam, majd szívtam belőle egy jó nagyot. A nikotin átjárta a testem, ami megnyugtatott. Épp, mikor kiléptem kifújtam a füstöt, majd szememmel Drew-t kezdtem el keresni, de nem találtam. Mögöttem barátnőm lépett ki az erkélyre, kezében a cigijével, és egy pohár rózsaszín itallal. Rám mosolygott, majd egy percre megtorpant. Látszólag keresett valakit, de nem találta. Ahogyan én sem. A következő pillanatban megjelent Drew, és felénk sietett. Egy kis asztalhoz ültünk, majd mindketten elszívtuk a ciginket. Miután elnyomtuk, mindketten Drew-t figyeltük, aki először rám nézett, majd Emilie-re. Miután ő bólintott, megint rám nézett, száját beszédre nyitotta, de megakadt. Kis idővel később újra rám nézett, és bele is kezdett.
- Szakítanunk kell, J. - mondta ki, én pedig lesokkolódtam.
- Miért?
- Összejöttem Emilie-vel - hajtotta le a fejét, de láttam, hogy elmosolyodott.
Újra végignéztem Emilie-n. Ugyanazt a fekete ruhát viselte, fekete magassarkúval. Kezén egy fekete, szegecsekkel díszített karkötő díszelgett, amin egy apró D betű volt kivehető. Eddig nem volt rajta. Biztos a fekete, hasonlóan szegecses táskájába rejtette, amíg Drew el nem mondja a 'nagy hírt'. Látszólag ugyanaz a lány volt, mégis, amikor Emilie-re pillantottam, valami olyat láttam, ami elszomorított. Arca pírba borult, mosolya nagyobb volt bárminél. Mikor rám nézett, szeméből sajnálat látszódott, ám mosolya azonnal átváltott egy gonosz vigyorra. Tudtam, miért teszi. Nekem mindig volt valamim, ami neki nem. Drew. Most azonban visszavágott. Elvesztettem az egyetlen embert az életemben, akit mindennél jobban szerettem, akár ölni is tudtam volna. A mostani percig is tudnék ölni érte, de nem teszem. Ehelyett inkább felpattantam a helyemről, és a szerelmes párokat faképnél hagyva rohantam vissza a táncparkettre. Mikor kiértem a mosdó folyosójáról, egy ismerős zene csapta meg a fülem. Sasha Lopez feat. Radio Killer - Perfect Day. Perfect Day? Igazán? Ez nem az! Ez nem egy tökéletes nap! Ha az lenne, nem szakítottam volna a barátommal, akit most is szeretek, annak ellenére, hogy legjobb barátnőmmel nyalják-falják egymást ebben a percben is. Gondolataimba belemerülve mentem előre, nem is foglalkozva a táncolókkal. Mindenáron el akartam felejteni ezt a napot és ezt egy módon lehetett csak elérni. Ivással.
- Ismét egyedül? - szólított meg ismét egy hang, ami biztos, hogy Nicolas-é volt.
- A pasim dobott - mondtam ki, mintha nem is érdekelne, de legbelül mardosott ez a gondolat.
- Miért? - tette fel azt a kérdést, amire nem szívesen válaszoltam volna.
- Összejött egy lánnyal..
- Azzal a szőkével, akivel ivott? - kérdezte kikerekedett szemekkel.
- A legjobb barátnőmmel - röhögtem el magam a 'legjobb' kifejezésen.
- Nem barátnő az ilyen.. - mondta komolyan, egy kis szánalommal a hangjában - Főleg nem a legjobb.
- Igazad van - bólintottam, egy mosolyt erőltetve az arcomra - Nincs kedved táncolni? Most nincs, aki félbeszakítson minket.
- Ezt nem értem.. Ha már akkor együtt voltak, miért védett annyira? - kérdezte, miközben egymás mellett lépkedtünk.
Csak megvontam a vállam, hisz én már azt sem tudom, miért jöttem el ma este ide. De egy valami jó ebben az estében..